Bodor Adam talan nem is regenyeket es novellakat ir, hanem torteneteket, amelyek idonkent, mint a sebes patakok, szeles medru folyova allnak ossze, maskor pedig a deltatorkolathoz hasonloan aprobb szigetek, mederreszek, rejtelyes alakzatok alakulnak ki a folyam korul. A Sehol het elbeszelese, abszurd balladaja ilyen delta-tortenetek fuzere. Ujabb variaciok vegnapokra.Hol van ez a Sehol? Valahol a kozvetett kozelunkben, a vakterkepek szelen, kollektiv tudattalanunk melyen. A Dvug folyo mocsaras partjan, a pitvarszki reten, a Hlinka-teton, a maglaviti fegyhazban vagy eppen a foldrajzi valosagban is letezo maramarosi Leordinan. Merthogy a tobbi hely is letezik: megismerjuk termeszeti sajatossagaikat, legerosebb torvenyeiket. Temetesek es talalkozasok, arulasok es menekulesek, haromszogek es mindenfele bonyodalmak. Atombomba az ejszakaban. Bodor Adamnak a kesei Beckettet idezo elbeszelesei csavarokban es fordulatokban gazdag tortenetek, elkepeszto nyitasokkal es a legvaratlanabb vegjatekokkal a veletlenek erejerol.Bodor Adam 1936-ban szuletett Kolozsvaron.”Higgadtan visszatekintve, valahanyszor a tortenet szalait kovetve folremlenek a homalyos kezdetek, a kovetkeztetes mindig ugyanaz: ez a maskor altalaban esemenytelen hetfoi nap volt az, amikor valaminek maskepp kellett volna tortennie. Ahhoz, hogy az esemenyek ne itt tartsanak. Ahol most eppen tartanak.”