Az „Iskola a hataron” Ottlik Geza legfontosabb muve, a 20. szazadi magyar irodalom egyik legjelentosebb alkotasa. Megjelenese idejen (1959) csak szereny visszhangot valtott ki, de a valodi rangja mindinkabb megmutatkozott. A hetvenes evekben peldaerteku muve valt az ujabb ironemzedekek uj szemleletre torekvo alkotoinak szemeben.*A fejezetek harom foszereplot emelnek ki: Medve Gabort, Szeredy Danit es az esemenyeket folidezo Bebe becenevu Both Benedeket. Ok harman nem valtak katonava, illetve kesobb otthagytak a hadsereget.Medve Gabor Bebere bizta azt a keziratot, amely a katonaiskolai eveket dolgozza fel. Termeszetesen Bebenek is megvannak a maga kitorolhetetlen emlekei, amelyekkel a keziratot tanulmanyozva ismetelten szembesul. Az iskolai evek felidezese tehat ket nezopontbol all elottunk: egy rogzitett es igy egyertelmu szoveg altal, es egy erre is reflektalo, allitasokat megerosito, ketsegbe vono s kiegeszito masik szoveg altal.Bebe festomuvesz lett. Eleinte azt gondolja, hogy a hiteles felidezes viszonylag egyszeru, de hamarosan ra kell dobbennie „az elbeszeles nehezsegeire”. Arra peldaul, hogy korantsem biztos, hogy Medve Gabor, azaz M. kezirata tiszta dokumentum…Az iskola tizeves korban veszi fel a novendekeket, inditja az elso osztalyt, de heten a masodik ev elejen csatlakoznak hozzajuk. Uj fiuk tehat egy tobbe-kevesbe mar osszerazodott kozossegben, ahol a vezer Merenyi es kozvetlen kornyezete egy-ket evvel idosebb a tobbieknel, ugyanis osztalyismetlok. Az idosebb eletkor es a nagyobb helyi tapasztalat elonyukre szolgal az ujoncok, a „civilek” betoresenel.Az „Iskola a hataron” kozeppontjaban kiskamaszok allnak, olyan eletkoruak, akiknel a banda-, a csapatszellem amugyis eros, annak ellenere, hogy szuksegszeruen kialakulnak a markansan hierarchikus viszonyok, s hogy e bandaknal a civil eletben sem ritkak a kegyetlenkedesek. Ezek persze mindig a felnott vilag lekepezodesei is…Merenyiek a civil eletben egyertelmuen devians figurak lettek volna, a katonaiskola torvenyszeru szellemisege azonban kimondatlanul is nevelodesi eszkoznek tekintette a novendekek vilaganak hierarchikussagat, az ebbol kovetkezo kiszolgaltatottsagot, a kegyetlenkedeseket. A regeny vege fele kicsapjak Merenyieket, mert az egyik fiu mindent elbeszel az intezmeny papjanak…Medve es Bebe nemcsak ket nezopontot jelent, hanem termeszetesen ket egymastol eltero szemelyiseget is. Egyik sem azonos a regenyt iro Ottlik Gezaval, de mindegyik alakba beleszott oneletrajzi elemeket is.Bebe hasonlokeppen megkuzd a beilleszkedes nehezsegeivel, de o nyitottabb, baratkozobb szellemu, s az „ervenyesules” erdekeben megalkuvasokra is hajlando…*Az „Iskola a Hataron” cimu ezen kiadvanyt azoknak az olvasoinknak ajanljuk, akik szeretnek megismerni ezt az egyreszt szabalyos diakregenyt, mulattato, neha tragikumba fordulo diakcsinyekkel, artatlan vagy borsos kamasztrefakkal, ugyanakkor joval tobbet is ennel: egy tarsadalom lelektani regenyet. Szeretnenek bepillantani a Horthy-korszak leendo katonatisztjeinek nevelesebe, a hatarszeli kadetiskola eletebe, ahova az urifiukat kuldik, hogy a legerzekenyebb kamaszkorban torteno kinzatasok es az embertelen fegyelembe valo neveles utan legtobben maguk is a neveloikhez hasonlo kinzokka, fegyelmezokke valjanak.„Ottlik hitelesen es nagy muveszettel abrazolja ezt a testi-lelki terrort, aminek vedtelenul ki vannak szolgaltatva ezek a kamaszok, es azt a folyamatot, amely odaig zulleszti oket, hogy ezt a termeszetellenes vilagot termeszetesnek es egyedul lehetsegesnek fogadjak el. A kadetiskola komor, baljos epulete a huszas evek Magyarorszaganak szimboluma – es a regeny ennek a szimbolumnak tarsadalmi es erkolcsi tartalmat, valosagat mutatja be, iteletet mondva folotte.”