Az Alakvaltok a “roman Sztalin”-nak is nevezett hirhedt diktator, Gheorghiu-Dej uralmanak korszakaba, az otvenes evekbe, majd a Ceausescu-diktatura elso evtizedebe vezet vissza bennunket, mikozben kereteul a ’89-es forradalom szolgal. A regeny izgalmasan osszefonodo tortenetszalai azt a kerdest vetik fol, hogy bo negyven ev diktatura utan es a bukaresti forradalom vergozos napjait kovetoen, amikor a regi kommunista elit kepviseloi kerultek ismet hatalomra, tortenhet-e valodi megujulas, vagy a valtozo hatalmi viszonyok szerint az emberek csupan ujabb es ujabb alakokat oltenek a tortenelem emeszto korforgasaban. Ahogy az annyiszor elofordult mar a masodik vilaghaborut kovetoen Romaniaban: nalunk, Kelet-Europaban.”A szarazsag esztendeje gonosz dolgokat muveltetett az emberekkel, akik a szarazsag torvenyei szerint kezdtek elni, ezert aztan, amikor kitort a vihar, es eszbonto pusztitast vegzett, senki nem tebolyodott meg, mert mar mindenki tebolyult volt. Solyom es Szarvas megszokott, fegyvereket szereztek, fosztogattak es oltek, amikor meg mar nem bizhattak senkiben, ugy dontottek, odebballnak. Penzt gyujtottek, hamis utlevelet szereztek, es elindultak Jugoszlaviaba. Solyom az indulas napjan Csikszeredaban egy novel halt, es ez a no a Lieb zsido hazaban lakott, csakhogy Liebek akkor mar nem voltak otthon, talan nem is voltak egyaltalan eletben, mert 1954-et irtunk, abban az idoben keves embernek adatott meg az elet kivaltsaga.Hat igy kezdodik az elbeszeles.”